Két nap alatt újraforgatták A Nagy Gatsby-t a mesterséges intelligenciával: Lehidalsz a végeredménytől

 

Hát lefagytam, amikor végignéztem a videót. Jó, nem tökéletes. De ez amúgy egészen elképesztő. Néhány nap alatt és minden részét valamilyen mesterségesintelligencia-alapú eszközzel csinálták. 

Bizonyára sokan olvasátok F. Scott Fitzgerald A Nagy Gatsby című csodás romantikus regényét, vagy láttátok a mozivásznon a mű alapján készült filmet a zseniális Leonardo DiCaprio főszereplésével.

Nos, a Christian Fleischer a.k.a The Visiblemaker újragondolta dolgot. Nem is akárhogyan! Fogott néhány mesterségesintelligencia-alapú eszközt, és két nap alatt "leforgatta" a saját adaptációját, a CatSpy-t. 

A forgatókönyvet megírta a ChatGPT, a RunwayML-el generálta a filmhez szükséges képkockákat, a hanghatásokat pedig az ElevenLabs-al készítették.

Fleischer a készítésről azt írta:

A RunwayML-ben generáltunk 500 képkockát, aztán kiválasztottuk a 65 legjobbat és a MotionArray-al tettük lenyűgözővé az élményt.

Az elemeket végül az Adobe Premiere segítségével rakták össze. 

Íme a mű:

Az egész olyan kezdetleges, de mégis van benne valami magával ragadó. Maga a gondolat is, hogy mesterséges intelligencia "csinálta". Nekem ebből nem az jön le, hogy veszélyes, vagy hogy elveszi az emberek munkáját, hanem pont az ellenkezője: új kapukat nyit ki. Egy másfajta dimenziókapuba enged be minket. 

Ismeritek a filmtörténet legelső sci-fijét? 1902-ben Georges Méliès francia rendező gondolt egy nagyot, és "elrepítette" az emberiséget a Holdra. 

Méliès korai mozgóképipar egyik úttörője volt, aki megalapozta a filmtrükkök és a vizuális effektek világát. A14 perc hosszú, fekete-fehér szilentfilmben egy űrhajós csapat kalandjait követhetjük, ahogy rakétájukkal a Holdra utaznak. 

A film híres jelenete, amikor a rakéta becsapódik a Hold egyik szemébe, ma is ikonikus képként él a köztudatban. Méliès inspirációját Jules Verne és H. G. Wells Emberek a holdban című művéből merítette. A korszak álomszerű, meghökkentő látványvilágát és a tudományos-fantasztikus elemeket kombinálta. A film több mint száz évvel ezelőtt meghatározta a sci-fi műfajt, és máig méltán emlékezetes maradt.

Íme:

És ott vannak az első mozgófilmek a 19. század végéről, amelyeket a Lumière fivérek készítettek. A legelsők közül az egyik legismertebb a 1895-ben készített A vonat érkezése a La Ciotat állomásra (eredeti cím: L'Arrivée d'un train en gare de La Ciotat). 

Auguste és Louis Lumière a filmgyártás és vetítés terén úttörő szerepet játszottak. Ez a rövid fekete-fehér filmet a fivérek által kifejlesztett Cinématographe nevű kamerával forgatták, és a korai mozgóképek egyszerű jellegét tükrözi: a mindössze 50 másodperc hosszú felvételen egy vonat érkezik az állomásra, amit az utasok és a vasúti dolgozók fogadnak. A film történelmi jelentősége azonban vitathatatlan, hiszen az egyik elsőként közönség előtt vetített mozgókép.

Nézd meg a "szörnyű" jelenetet:)

Egy anektoda szerint, amikor először levetítették a nézők annyira meghökkentek és megijedtek a vonat érkezésének látványától, hogy sokan közülük kiszaladtak a vetítőteremből, úgy gondolván, a vonat valóban rájuk zuhan.

A filmvetítés nagy újdonságnak számított akkor, hiszen a mozgókép-technológia még gyermekcipőben járt, és a nézők nem voltak hozzászokva ehhez az élményhez. 120 évvel később pedig 3D mozink van, sőt elég a telefonunkon elindítani a Netflixet.

Talán ehhez tudnám hasonlítani a mesterséges intelligencia fejlődését: még bébiléptékkel, de hatalmas sebességgel tör előre, és megjósolhatatlan, hogy meddig.